Jerzy Grotowski és a Laboratórium
Grotowskinak és társulatának szÃnházi kutatásai már az 1960-as években nagy port kavartak Lengyelországban, majd az évtized második felében, eljutva a világhÃrig, egyre nagyobb érdeklÅ‘dést és elismerést váltottak ki a művészetükkel felelÅ‘sen foglalkozó és egyben mérvadó alkotók többségének körében. Mi, magyarok azonban csupán Peter Brook: Az üres tér cÃmű tanulmányából szerezhettünk akkoriban tudomást a kÃsérletekrÅ‘l, mert – akárcsak Lengyelországban – a szocialista művészetpolitika nem nézte jó szemmel a munkásságukat. Grotowski elsÅ‘ könyvének, az 1968-ban megjelent Towards a poor theatre-nek Kohler Katalin által készÃtett fordÃtása is csak indigóval gépelt példányokban, mondhatni szamizdat jelleggel jártak kézrÅ‘l kézre – kevesek között…
Aztán – a rendszerváltás után – a hiány lényegében hiány maradt. Mindmáig.
Grotowski életművéről
„Grotowski egyedülálló! Miért?” – kezdi Peter Brook a Towards a Poor Theatre elÅ‘szavát. Ha röviden akarunk válaszoni erre: Mert Sztanyiszlavszkij és Brecht mellett a 20. századi szÃnház egyik legnagyobb reformere volt.
A Laboratóriumról
A fiatal Grotowski és társulata által elkezdett „opolei kaland” nem csupán egyre érdekesebb és egyre sajátosabb szÃnházi elÅ‘adások megszületését hozta, hanem egy korábban ismeretlen szÃnházi jelenség elindÃtója is lett.
Grotowski jelentőségéről
A szÃnházi kutatások 1970-ben lezárultak és 1984-ben a Laboratórium is megszűnt. Felmerül a kérdés: Vajon, a történeti jelentÅ‘ségén kÃvül, mi közünk lehet még Grotowski kutatásaihoz, adhat-e valamit mindez a mának?